Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


      A legkorábbi anyakönyvi adatok az 1730-40-es évekből Zala és Baranya megyéből származnak.

      Zalaszentlászló, Zalaszentbalázs, Zalaistvánd, Nemesapáti és Pusztaszentlászló anyakönyveiben találjuk az első Svendorokat.                 Lakhelyként Zalaistvánd, Vöckönd és Bocska fordul elő legtöbbször, de Hahóton, Börzöncén, Kürtösön is éltek Svendor családok.

      Baranya megyében ezekben az években Szajkon és Versenden éltek Svendorok. Az anyakönyvekben - hivatalos papírok híján - hallás után jegyezték le  neveiket, így számtalan változat fordul elő. Sokszor még egy családon belül is eltérően írták le a gyermekek vezetéknevét. Találunk Svinder, Schvender, Vender Schwender vátozatot is.

     Az 1760-as évektől Kemenesalján bukkan fel a család egy ága. A nemesdömölki anyakönyvekben először asszonyfai, majd később köcski, alsósági, dukai, nemesszalóki, kemenespálfai családokkal találkozhatunk. 1909-ben egy alsósági testvérpár Amerikába vándorolt ki, ahol most is megtalálhatóak a leszármazottaik.

nevtelen.jpg

Az általam eddig megtalált legkorábbi utalás a családra Nemesapáti keresztelési anyakönyvében van, amely szerint 1734.január 16-án Bedics Miklós és Sabján Katalin gyermekének keresztelése alkalmával Svender Paula keresztszülőként van bejegyezve.