Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A család egyik része Vas megyében, Kemenesalján, a másik Zalaistvándon és környékén telepedett le. Mind a kettő olyan terület, ahol nagy számú evangélikus közösség élt és él. Hogy két család érkezett-e Magyarországra vagy itt váltak ketté, azt eddig nem lehetett megállapítani.

Az eddig ismert  legkorábbi hivatalos adat, mely a Svendor családot említi, 1748. március 3-án kelt, és a kisczelli plébánia anyakönyvében található.

A bejegyzés szerint Christiano Svendnek és feleségének, Annának , Nemes- dömölkön Éva Mária nevű leányát keresztelték meg. Keresztszülők: Gáll Ádám és felesége, Anna. 

Kép

Hogy az evangélikus szülők gyermekét miért a katolikus anyakönyvbe jegyezték be, arra az alábbi forrás ad magyarázatot:

"... az evangélikus hívek Tóth Istvánt hívták meg lelkésznek ... aki hivatását csak korlátoltan gyakorolhatta. Istentiszteletet tarthatott, úrvacsorát oszthatott, de a többi dologban a plébánost illette a jog. Innét van, hogy ebből az időből - a hivatalos anyakönyvek vezetésének kezdete - igen sok evangélikus keresztelési adatait a katholikus anyakönyvek tartalmazzák."

                               ( Porkoláb István: Celldömölk, Kismáriacell szabadalmas mezőváros története 1927.)

Ezt az anyakönyvi bejegyzést kivéve minden további születési, házassági és halálozási adat az evangélikus anyakönyvekben található.

Ennél korábbi születési adatokra csak következtetni lehetett a házassági, illetve halálozási anyakönyvek bejegyzéseinél található, a vőlegény-menyasszony vagy az elhunyt korának megjelölése alapján.